Mi fontosabb? A papírok, vagy a megszerzett tudás, amit alkalmazni is tudunk? Ha a vállalatvezetőket kérdezzük, akkor ők az alkalmazható tudást tartják fontosabbnak – bár nyilván senki nem venne fel egy műkedvelő szívsebészt, vagy amatőr nőgyógyászt. De nem az érdemjegyek, sem az osztályfőnök véleménye, hanem az elért sikerek döntenek.
Ha valaki megszerzett egy papírt, még nem jelenti, hogy tud is, azt pedig pláne nem jelenti, hogy a tanultakat alkalmazni is képes. Nem mindegy, hogy valakit a barátja juttatott át egy vizsgán úgy, hogy megcsinálta a beadandót helyette, vagy végig súgta a megoldásokat.
Biflázni ostobaság!
Az se jó megoldás, ha a gyerek betanulja a kérdést és rá a megfelelő választ, anélkül, hogy megértené amit mond. Hiszen az élet nevű nagy játékban ezt a "tudását" nem tudja alkalmazni. Könnyebben boldogul az a gyerek az életében, ha érti a dolgokat és látja az összefüggéseket az egyes dolgok közt, sőt tovább megyek: maga is képessé válik új összefüggéseket feltárni. Ez ugyanis a valódi kreativitás.
Szétbontott tananyag – ismételgetés, a valódi tudás helyett
Sajnos a mai oktatás rendszerünkben, ez nem megy olyan könnyen. A tananyagot ma szétszedik.
- Tantárgyakra bontják
- Osztályok, életkorok szerint tagolják
- Tudásszinteket határoznak meg
- Az egyes anyagokat időről időre megismétlik
Mindezt úgy, hogy jóformán minden évben előveszik ugyanazt az anyagot, csak egy kicsit kiegészítik. Újabb kis részeket adnak hozzá. Igazából, ha az ember tényleg megtanulta a tananyagot, akkor miért van szükség ennyi ismétlésre?
Ha már megtanult valaki kötni, húslevest főzni, vagy matek példát megoldani, onnantól rendelkezik a tudással, és ha érdeklődése abba az irányba viszi, képes lehet további megoldásokat, lehetőségeket hozzátenni. (Új kötésminta, recept variáció, vagy másik számítási módszer..)
Ma sajnos a tankönyvek rosszak. A könyv nyelvezete nem segíti a gyerekeket a könnyed megértéshez, sőt egyenesen családi viták melegágya, a családi hangulat tönkretevője, hogy még a szülők sem mindig értik pontosan, mit várnak a gyerektől.
Van egy egyszerű kérdésem: - Hogyan lehet, hogy egy tanult szülő képtelen segíteni az általános iskolás gyermekének egy anyag megértésében?
(… és a tanulatlan szülőről, meg a kiegyenlített esélyekről még csak el sem gondolkodtunk!)
Én nem hiszem, hogy a szülő kompetenciájával van gond és azt sem gondolom, hogy a gyerek fejével lenne a probléma.
A gond a tananyag mennyiségével és minőségével van!
Hiszem, hogy bárki képes bármit megtanulni, ha tud tanulni! Mi mindennap azon dolgozunk a Freemind Magánsuliban, hogy minél több gyereknek megmutassuk, hogy hogyan kell tanulni és segítünk nekik, hogy visszanyerjék azt a lelkesedést a világgal szemben, amit kicsi gyerekként éreztek, mikor még csillogó szemekkel tekintettek a világra és tudnia akart.
Az igazi tudás tanulás útján érhető el. 4 fázisa van:
- A tanuló először is megért valamit,
- tanulmányozza,
- következtetést von le és
- alkalmazza a megtanultakat.
Nem mindegy, hogy az adott dologból ír egy olyan esszé, megoldást, feladatlapot, vagy más beadandót, amit csak bemagol, vagy saját szavaival meg tudja fogalmazni a megértett részt és tudja a későbbiekben is alkalmazni tudja – és az sem mindegy, hogy a tanár mit vár el. Magolást, vagy gondolkodást?
Amikor egy gyerek megbukik egy vizsgán nem azt jelenti, hogy buta!
A tanára nem volt a helyzete magaslatán, nem tudta megtanítani a gyereket tanulni. Nem tudta felkelteni az érdeklődését, és ébren tartani annyira, hogy a gyerek megértse amit tanít és elsajátítsa a tananyagot. A diák és a tanár közös munkája a bukás is.
A bukott gyerek nem ért valamit. Ezen lehet változtatni! Segíteni kell neki és nem leszidni, hogy elégtelenre vizsgázott. A lényeg, hogy tényleg tudjon tanulni.
Felismerje, hogy mi az oka annak, ha például elalszik a könyv fölött, vagy fáj a szeme, miközben olvas. Ha megtanul tanulni és alkalmazni is azt, akkor sokkal jobban fog boldogulni az életében, mint eddig bármikor. Szülőként nincs is nagyobb vágyunk, mint hogy gyerekeink boldoguljanak az életükben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.